Kúpos felületeket esztergálással, vagy köszörüléssel is elő lehet állítani, de furatok esetében a legegyszerűbb a kúpos dörzsár használata, amiről még később szó lesz. Először tisztázzunk néhány fogalmat a kúpokkal kapcsolatban.
Kúposság
A dörzsárak kúposságát százalékban, vagy törtszámmal adják meg, de a rajzokon sokszor a félkúpszög, vagy a teljes kúpszög szerepel, ezért kell átszámolni.
Például
· 2% kúposság, vagy 1:50 kúp,
· 5% kúposság, vagy 1:20 kúp
· 6,25% kúposság, vagy 1:16 kúp
· 10% kúposság, vagy 1:10 kúp
A kúposság a méretekből
az alábbi képlettel számolható:
ahol
k – a kúposság [%]
D – a nagy átmérő [mm]
d – a kis átmérő [mm]
L – a kúp hossza [mm]
Például
D=12 mm, d=4,8 mm, L=90 mm esetén a kúposság: 8%
Ha a fenti 4 érték közül hármat ismerünk, akkor az egyenlet átrendezésével bármelyik ismeretlent ki tudjuk számolni. Például, ha ismerjük a kúposságot, a nagy átérőt és a kúp hosszát akkor a kis átmérő:
Kúpszög
A rajzokon gyakran nem százalékosan adják meg a kúposságot, hanem a kúpszöget tüntetik fel, amelynek mértékegysége fok és perc. A kúpszög lehet teljes kúpszög, vagy félkúpszög, sajnos nincs egységes gyakorlat, ezért az átszámításnál figyelmesnek kell lenni.
Félkúpszög
Ha a furat félkúpszöge α és a hozzá való dörzsár kúposságát kell meghatározni, akkor a képlet:
Például, ha a félkúpszög 4°, akkor a kúposság megközelítőleg 14°
(tan helyett tg is lehet a tangens jelölése)
Visszafelé, százalékról félkúpszögre:
(tan-1 helyett atan, arctg vagy arctan is lehet az arkusz tangens jelölése)
Teljes kúpszög
Ha a β a teljes kúpszög, akkor az átszámítás
kúpszögről százalékra:
Százalékról kúpszögre:
A legelső példához kapcsolódva a 8% kúpossághoz tartozó teljes kúpszög: 4,58°, ami 4°34'
Kúpos dörzsárak
A kúpos furatokat általában csigafúróval előfúrják a kis átmérőnél valamivel kisebb méretre. Ha nagy az eltérés a kis és nagy átmérő között, akkor célszerű lépcsőzetesen több méretre felfúrva közelíteni a kúpos felületet, hogy a dörzsárat és a munkadarabot is megkíméljük a nagy terheléstől.
A dörzsárak többsége csavart hornyú, de vannak egyenes hornyú dörzsárak is, esetleg forgácstörő hornyokkal megszakítva, amelyek különösen precíz felületet adnak, mert kiküszöbölik az előfúrt felület hibáinak átörökítését.
A kézi dörzsárak végén menesztő négyszög van kialakítva, amelyet hajtóvassal lehet forgatni. A gépi dörzsárak szára hengeres, vagy Morse kúpos.
