A forgácsképzés bonyolult folyamat, melynek során a munkadarab anyagánál sokkal keményebb szerszám ék alakú éle a munkadarabhoz képest elmozdulva annak felületéről leválaszt egy réteget. A leválasztott anyagréteg a nagy erő hatására először deformálódik (a deformálódás természetesen hőfejlődéssel jár), majd leválik az alapanyagról, forgács keletkezik.
A forgácsolási folyamatokat szabad forgácsolásnál szokták vizsgálni, ahol a szerszám csak egyirányú mozgást végez (ilyen a gyalulás, amelyet ma már ritkán használnak, de egyszerűsíti a folyamat ábrázolását és megértését).
A szerszámszögek a forgácsolás fontos jellemzői (kék színnel jelölve a szerszám):
- alfa = hátszög
- béta = a szerszám ékszöge
- gamma = homlokszög
A forgácsképződés az anyagrétegek elcsúszásával kezdődik. Az anyag minőségétől, a szerszámszögektől és a forgácsolási adatoktól (sebesség, fogásmélység, előtolás) függően az elcsúszási iránysík Fi szöge és a rétegek vastagsága különböző.
A képződött forgács lehet folyamatos, amikor a rétegek nem válnak el egymástó, és töredezett, amikor elválnak.
