Az anyagok forgácsolhatósága
A könnyen forgácsolható anyagoknak a megmunkálás után sima felületük van, olyan forgácsot termelnek, amely nem akadályozza a gyártási folyamatot, a forgácsolóerők alacsonyak és a szerszámok élettartama hosszú.
Mit nevezünk forgácsolásnak?
A forácsolás az anyagok alakításának egyik módja. A tárgy előírt alakját úgy érik el hogy róla a forgácsoló szerszámmal anyagrészeket távolítanak el. A munkadarabnak és a szerszámnak el kell mozdulni egymáshoz képest. Lényeges, hogy a szerszám jóval keményebb legyen, mint a munkadarab. A forgácsolási folyamat erőt igényel és hőfejlődéssel jár. A forgácsolás során a szerszám kopik.
A forgácsolás törtéhet szabályos élgeometriájú szerszámmal (fúrás, esztergálás, marás, vésés, gyalulás, reszelés, fűrészelés, stb), vagy szabálytalan élgeometriájú szerszámmal (köszörülés, csiszolás, leppelés, polírozás, stb).
a - marás, b - esztergálás, c - fúrás, d - köszörülés
Forgácsképzés szabályos élgeometriájú szerszámmal:
A forgácsképzés bonyolult folyamat, melynek során a munkadarab anyagánál sokkal keményebb szerszám ék alakú éle a munkadarabhoz képest elmozdulva annak felületéről leválaszt egy réteget. A leválasztott anyagréteg a nagy erő hatására először deformálódik (a deformálódás természetesen hőfejlődéssel jár), majd leválik az alapanyagról, forgács keletkezik.
A forgácsolási folyamatokat szabad forgácsolásnál szokták vizsgálni, ahol a szerszám csak egyirányú mozgást végez (ilyen a gyalulás, amelyet ma már ritkán használnak, de egyszerűsíti a folyamat ábrázolását és megértését).
A szerszámszögek a forgácsolás fontos jellemzői (kék színnel jelölve a szerszám):
- alfa = hátszög
- béta = a szerszám ékszöge
- gamma = homlokszög
A forgácsképződés az anyagrétegek elcsúszásával kezdődik. Az anyag minőségétől, a szerszámszögektől és a forgácsolási adatoktól (sebesség, fogásmélység, előtolás) függően az elcsúszási iránysík Fi szöge és a rétegek vastagsága különböző.
A képződött forgács lehet folyamatos, amikor a rétegek nem válnak el egymástó, és töredezett, amikor elválnak.
A forgácsoláshoz szükséges mozgást végezhetjük kézi erővel (pl. reszelés, kézi menetfúrás), illetve részben, vagy teljesen géppel (fúrás, esztergálás, gépi menetfúrás, stb). Gépi forgácsolásnál figyelni kell az egész rendszerre, melynek elemei a MUNKADARAB, aszerszámbefogó illetve a munkadarabot rögzítő KÉSZÜLÉK, a GÉP (szerszámgép) és a SZERSZÁM (M-K-G-S rendszer), valamint a hűtés-kenés módjára.
A forgácsolás jellemzői:
- Az anyagleválasztás intenzitása (termelékenység)
- A forgácsolt felület minősége
- A szerszám éltartama
Ez a három jellemző összefügg és meghatározza a forgácsolási művelet gazdaságosságát.
