A gyorsacél (HSS) és a keményfém szerszámok közötti fő különbségek az anyagösszetételükben, tulajdonságaikban és alkalmazási területeikben mutatkoznak meg. Íme a legfontosabb eltérések:
Anyagösszetétel - Keménység és kopásállóság - Hőállóság - Törékenység és rugalmasság - Alkalmazási terület - Forgácsolási sebesség - Élettartam - Ár - A gyorsacél és a keményfém használatának korlátai
1. Anyagösszetétel:
- Gyorsacél (HSS): A gyorsacél egy magas széntartalmú acélötvözet, amely tartalmaz krómot, volfrámot, molibdént és vanádiumot, esetleg kobaltot is. Ezek az elemek növelik az acél keménységét, hőállóságát és kopásállóságát. A kobalt tartalom különösen javítja a gyorsacél forgácsolási képességét. További javulás érhető el porkohászati előállítással, ami egyenletesebb szemcseszerkezetet eredményez.
- Keményfém: A keményfém szerszámok általában volfrám-karbid (WC) és kobalt (Co) porokból állnak, amelyeket nagynyomású préseléssel és magas hőmérsékleten történő sűrítéssel (szintereléssel) állítanak elő. A volfrám-karbid rendkívül kemény, míg a kobalt kötőanyagként szolgál. Tulajdonságait egyéb karbidok hozzáadásával lehet módosítani. Fontos jellemzője a szemcsenagyság, minél kisebb a szemcse, annál jobb a keményfém.
2. Keménység és kopásállóság:
- A gyorsacél keménysége: 600-900 HV vagy 62-68 HRC
A gyorsacél keménysége magas, de általában alacsonyabb, mint a keményfémé. Jól ellenáll a kopásnak, de nem olyan szélsőséges körülmények között, mint a keményfém.
- A keményfém keménysége: 1400-2000 HV vagy 78-94 HRC
A keményfém szerszámok rendkívül kemények és kopásállóak, különösen magas hőmérsékleten és nagy terhelés alatt. Ezért olyan körülmények között használják, ahol extrém kopás és megerőltetés lép fel.
Megjegyzés: A keménység mérésekor fontos figyelembe venni, hogy a keményfém szerszámok rendkívül kemények, de hajlamosak a törésre, mivel nem rendelkeznek a gyorsacél rugalmasságával. Ezért a keménység mellett a szerszámok tervezésekor és alkalmazásakor figyelembe kell venni a terhelés típusát és a dinamikus hatásokat is.
3. Hőállóság:
- Gyorsacél: A gyorsacél jól ellenáll a magas hőmérsékletnek, de a keményfémhez képest alacsonyabb hőmérsékleten kezd el lágyulni. Általában 600-650 °C körül kezdődik a lágyulás.
- Keményfém: A keményfém szerszámok sokkal jobban ellenállnak a magas hőmérsékletnek, és akár 900-1000 °C körül is megtartják keménységüket. Ezért ideálisak nagy sebességű forgácsoláshoz és nehéz megmunkálási feladatokhoz.
4. Törékenység és rugalmasság:
- Gyorsacél: A gyorsacél rugalmasabb és kevésbé törékeny, mint a keményfém. Ezért jobban ellenáll az ütéseknek és a dinamikus terheléseknek.
- Keményfém: A keményfém szerszámok nagyon kemények, de hajlamosak a törésre, különösen ütés vagy hirtelen terhelés esetén. Ezért nem minden körülmények között alkalmasak: például, ha a megmunkáló gép nem elég merev, a keményfém szerszámok könnyen törhetnek a rezgések miatt. Ilyen esetekben megoldás lehet a rugalmas acél szárra forrasztott keményfém lapka.
5. Alkalmazási terület:
- Gyorsacél: A gyorsacél szerszámokat általában közepes terhelésű forgácsolási feladatokhoz használják, például fúrók, marók, eszterga szerszámok készítésére. Kiválóan alkalmasak olyan anyagok megmunkálására, mint az acél, öntöttvas és nemfémes anyagok.
- Keményfém: A keményfém szerszámokat nehéz megmunkálási feladatokhoz és nagy sebességű forgácsoláshoz használják. Például nagy teljesítményű fúrók, marók és váltólapkák készítésére. Különösen hatékonyak kemény anyagok, például öntöttvas, titán és kompozit anyagok, kőzetek megmunkálásában.
6. Forgácsolási sebesség
A forgácsolási sebesség terén a gyorsacél (HSS) és a keményfém szerszámok között jelentős különbségek vannak, amelyek számszerűen vagy százalékosan is kifejezhetők. A forgácsolási sebesség (v) mértékegysége általában m/perc (méter percenként), és az anyag típusától, a szerszám anyagától és a megmunkálási feltételektől függ.
A gyorsacél (High-Speed Steel, HSS) elnevezés megtévesztő lehet, de fejlesztése és szabadalmaztatása a 19. század végén történt, és akkoriban forradalmasította a forgácsolási technológiát, mivel a gyorsacél szerszámok kétszer-háromszor gyorsabban dolgoztak, mint a korábbi szénacél szerszámok.
- A gyorsacél szerszámok általában alacsonyabb forgácsolási sebességeken működnek, mivel a gyorsacél hőállósága korlátozottabb. A tipikus forgácsolási sebességük:
- Acél megmunkálásánál: 30-60 m/perc
- Öntöttvas megmunkálásánál: 40-80 m/perc
- Nemfémes anyagoknál (pl. alumínium): 100-200 m/perc
- A keményfém szerszámok jelentősen magasabb forgácsolási sebességeken képesek működni, mivel sokkal jobban ellenállnak a magas hőmérsékletnek és a kopásnak. A tipikus forgácsolási sebességük:
- Acél megmunkálásánál: 100-300 m/perc
- Öntöttvas megmunkálásánál: 150-400 m/perc
- Nemfémes anyagoknál (pl. alumínium): 500-1000 m/perc
- Százalékos különbség: A keményfém szerszámok forgácsolási sebessége 2-5-szörösére nőhet a gyorsacélhoz képest, attól függően, hogy milyen anyagot munkálnak meg.
Ez a nagy sebességkülönbség azt jelenti, hogy a keményfém szerszámokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet megmunkálni az anyagokat, ami termelékenység növekedést és költségmegtakarítást eredményezhet hosszú távon.
7. Élettartam
A gyorsacél (HSS) és a keményfém szerszámok élettartama között jelentős különbségek vannak, amelyeket a szerszámok anyagának tulajdonságai, a forgácsolási körülmények és az alkalmazott anyagok befolyásolnak. Az élettartamot általában a szerszám élettartama (Tool Life) jellemzi, amelyet gyakran percben vagy megmunkált alkatrészek számában mérnek.
- Gyorsacél szerszámok élettartama:
- Általános élettartam: A gyorsacél szerszámok élettartama viszonylag rövid, különösen nagy sebességű vagy nehéz megmunkálási feladatoknál. Általában 10-60 perc között mozog, attól függően, hogy milyen anyagot munkálnak meg és milyen körülmények között.
- Kopás: A gyorsacél szerszámok főként a vágóél kopása miatt veszítik el hatékonyságukat. A kopás folyamata lassú, de folyamatos, és a szerszám élettartamát korlátozza.
- Alkalmazási terület: A gyorsacél szerszámok inkább kis és közepes sorozatú gyártásnál, valamint alacsonyabb forgácsolási sebességeknél használatosak, ahol a szerszám élettartama nem kritikus tényező.
- Keményfém szerszámok élettartama:
- Általános élettartam: A keményfém szerszámok élettartama jelentősen hosszabb, mint a gyorsacélé. Általában 60-300 perc vagy több is lehet, attól függően, hogy milyen anyagot munkálnak meg és milyen körülmények között.
- Kopás: A keményfém szerszámok rendkívül kopásállóak, és magas hőmérsékleten is megtartják keménységüket. A kopás lassabb, és a szerszám élettartama sokkal hosszabb.
- Alkalmazási terület: A keményfém szerszámokat nagy sebességű forgácsolásnál, nehéz megmunkálási feladatoknál és nagy sorozatú gyártásnál használják, ahol a szerszám élettartama kritikus tényező.
- Százalékos különbség:
- A keményfém szerszámok élettartama 2-5-szörösére nőhet a gyorsacélhoz képest. Százalékosan kifejezve:
- Acél megmunkálásánál: A keményfém szerszámok élettartama 100-300%-kal hosszabb.
- Öntöttvas megmunkálásánál: A keményfém szerszámok élettartama 200-500%-kal hosszabb.
- Nemfémes anyagoknál (pl. alumínium): A keményfém szerszámok élettartama 100-400%-kal hosszabb.
- Megjegyzés: Ha a megmunkált alkatrészek számával mérjük az élettartamot, akkor a keményfém szerszámok fölénye még nagyobb, mert nagyobb forgácsoló sebességgel rövidebb idő alatt készül el egy munkadarab.
- Mi befolyásolja az élettartamot?
- Forgácsolási sebesség: A gyorsacél szerszámok élettartama csökken magas sebességnél, míg a keményfém szerszámoké nem.
- Megmunkált anyag: Kemény anyagok (pl. edzett acél, titán) gyorsabban kopasztják a gyorsacél szerszámokat.
- Hűtés és kenés: Megfelelő hűtés és kenés növelheti mindkét szerszám élettartamát, de a keményfém szerszámok jobban kihasználják ezeket a lehetőségeket.
Összefoglalva, a keményfém szerszámok élettartama jelentősen hosszabb, mint a gyorsacéloké, különösen nehéz megmunkálási feladatoknál és nagy sebességnél. Ezért a keményfém szerszámok gyakran költséghatékonyabbak hosszú távon, bár magasabb a kezdeti beruházási költségük.
8. Ár:
- Gyorsacél: A gyorsacél szerszámok általában olcsóbbak, mint a keményfém szerszámok.
- Keményfém: A keményfém szerszámok drágábbak, de hosszabb élettartamuk és jobb teljesítményük miatt gyakran költséghatékonyabbak hosszú távon.
9. A gyorsacél és a keményfém használatának korlátai:
A gyorsacél (HSS) és a keményfém szerszámok különböző tulajdonságai miatt nem minden feladatra és anyagra alkalmasak.
A gyorsacél szerszámok nem alkalmasak olyan feladatoknál és anyagoknál, ahol:
- Magas forgácsolási sebességre van szükség: A gyorsacél hőállósága korlátozott (600-650 °C körül kezd lágyulni), ezért nem alkalmas nagy sebességű forgácsolásra, ahol a hőmérséklet gyorsan növekszik.
- Kemény anyagok megmunkálására: Például:
- Kemény öntöttvas
- Edzett acélok
- Titán ötvözetek
- Kompozit anyagok (pl. szénszálas anyagok)
Ezek az anyagok túl kemények a gyorsacél számára, ami gyors kopáshoz vagy szerszámtöréshez vezethet.
- Nagy terhelésű vagy nagy mélységű megmunkálás: A gyorsacél nem elég szilárd extrém terhelések alatt, és könnyen deformálódhat vagy eltörhet.
- Hosszú szerszámoknál: A gyorsacél nem elég merev hosszú szerszámokhoz (pl. hosszú fúrók), mivel hajlításra hajlamos.
Alternatíva: Ilyen esetekben keményfém vagy kerámia alapú szerszámok használata javasolt.
A keményfém szerszámok nem alkalmasak olyan feladatoknál és anyagoknál, ahol:
- Ütések vagy dinamikus terhelések vannak: A keményfém rendkívül kemény, de törékeny, ezért nem alkalmas olyan feladatokra, ahol ütések vagy hirtelen terhelések lépnek fel (pl. kalapálás, egyenetlen felületek megmunkálása).
- Alacsony merevségű gépeken: Ha a megmunkáló gép nem elég merev, a keményfém szerszámok könnyen törhetnek a rezgések miatt.
- Rugalmas anyagok megmunkálására: Például:
- Réz és rézötvözetek
- Lágy alumínium ötvözetek
- Műanyagok
Ezeknél az anyagoknál a keményfém szerszámok nyújtotta nagy teljesítményt nem lehet kihasználni, mert az a forgács felhalmozódásához és a szerszám töréséhez vezethet, vagy olyan nagy hőmérsékletet generál, amit az anyag nem képes elviselni és megolvadhat.
- ·Kis sorozatú vagy egyszeri feladatoknál: A keményfém szerszámok drágák, ezért kis mennyiségű megmunkálásnál nem költséghatékonyak.
Alternatíva: Ilyen esetekben gyorsacél vagy nagy teljesítményű gyorsacél (HSS-E) szerszámok használata javasolt.
Összefoglalás:
- Gyorsacél: Rugalmasabb, kevésbé törékeny, közepes terhelésű feladatokhoz ideális, olcsóbb.
- Keményfém: Extrém keménységű és kopásálló, nagy sebességű és nehéz megmunkálási feladatokhoz ideális, drágább, de hosszú távon költséghatékony.
A választás a konkrét alkalmazási területtől és a megmunkálandó anyagtól függ.
