Kúpos dörzsár

Kúposság

A dörzsárak kúposságát százalékban, vagy törtszámmal adják meg, de a rajzokon sokszor a félkúpszög, vagy a teljes kúpszög szerepel, ezért kell átszámolni.

A kúposság a méretekből az alábbi képlettel számolható:

ahol

k – a kúposság [%]

D – a nagy átmérő [mm]

d – a kis átmérő [mm]

L – a kúp hossza [mm]

Ha a fenti 4 érték közül hármat ismerünk, akkor az egyenlet átrendezésével bármelyik ismeretlent ki tudjuk számolni. Például, ha ismerjük a kúposságot, a nagy átérőt és a kúp hosszát akkor a kis átmérő:

Kúpszög

A rajzokon gyakran nem százalékosan adják meg a kúposságot, hanem a kúpszöget tüntetik fel, amelynek mértékegysége fok és perc. A kúpszög lehet teljes kúpszög, vagy félkúpszög, sajnos nincs egységes gyakorlat, ezért az átszámításnál figyelmesnek kell lenni.

Félkúpszög

Ha a furat félkúpszöge α  és a hozzá való dörzsár kúposságát kell meghatározni, akkor a képlet:

(tan helyett tg is lehet a tangens jelölése)

Visszafelé, százalékról félkúpszögre:

(tan^-1 helyett atan, arctg vagy arctan is lehet az arkusz tangens jelölése)

Teljes kúpszög

Ha a β a teljes kúpszög, akkor az átszámítás kúpszögről százalékra:

Százalékról kúpszögre:

Példák a kúposság számolására ►

Kúpos dörzsárak

A kúpos furatokat általában csigafúróval előfúrják a kis átmérőnél valamivel kisebb méretre. Ha nagy az eltérés a kis és nagy átmérő között, akkor célszerű lépcsőzetesen több méretre felfúrva közelíteni a kúpos felületet, hogy a dörzsárat és a munkadarabot is megkíméljük a nagy terheléstől. 

A dörzsárak többsége csavart hornyú, de vannak egyenes hornyú dörzsárak is, esetleg forgácstörő hornyokkal megszakítva, amelyek különösen precíz felületet adnak, mert kiküszöbölik az előfúrt felület hibáinak átörökítését. 

A kézi dörzsárak végén menesztő négyszög van kialakítva, amelyet hajtóvassal lehet forgatni. A gépi dörzsárak szára hengeres, vagy Morse kúpos.